Régen játszottam már, hogy tükörhöz raktam a macskám, Hogy látta a másik macskám, hát felborzolta szőreit. Púposított és lassacskán, Sem értette, hogy Kibabráltam vele, S nem úgy van Itt. Már rég a kert végében korhadnak csontjai, Velejéből már mindent férgek rágtak…
2008.04.05. 05:08 proteus
on air in aeternum (,mármint örökké ott)
eddig egyes, folytassa »
Szólj hozzá!
Címkék: önelégia utazások
2008.03.06. 15:01 proteus
hétköznapok
volt, hogy levágattam nullásra, és a tapintható dudorok láthatóvá váltak (például az, amit a nővérem kelesztett egy tányérral, vagy amikor a medence szélének ütközött és még, ki tudja hányszor, az asztal sarkának, anno, mikor még matchboxot üldöztem) volt, hogy bezöldült…
utolsókból elsők